Dr. Várszegi Mária, a „Legnagyobb Magyar Alvásközpont-építő”

Várszegi doktornő az első percben elbűvöli az embert: kedves, közvetlen stílusa, remek humora, mégis határozott, lényegretörő megállapításai nemcsak megnyugtatják a hozzá fordulót, de biztonságérzetet is nyújtanak a számára: itt mindenki bátran kiöntheti a szívét, feltárhatja a lelkét –nagy szakmai hozzáértésre, értő figyelemre és maxinális segíteni akarásra talál. Az utóbbi kettő a doktornő humánus természetének és mély emberbarátságának, míg az előbbi széles szakmai tudásának köszönhető, hiszen Dr. Várszegi Mária négy szakterületen bír sokéves tapasztalattal: laboratóriumi szakorvosként, pszichiáterként, neurológus és szomnológus főorvosként.

Tanulmányok és szakmai pályafutás

A SomnoCenter Szeged és a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Dél-alföldi Regionális Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum vezető főorvosa 1977-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE) Általános Orvosi Karán, s bár eredetileg belgyógyász szakorvos szeretett volna lenni, az első tíz legjobb tanulmányi eredményt elértek egyikeként, először a SZOTE Gyógyszertani, majd Kórélettani Intézetében kezdte meg szakmai tevékenységét, ahol nem csak kutatta a kóros folyamatokat, de oktatta is őket.

5 évvel később, Mária a SZOTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinikáján folytatta a kutatást – a központi idegrendszer kóros működését vizsgálta – és az oktatói tevékenységet. Egykori diákjai közül számos elismert professzor is kikerült.

1989-ben, Várszegi doktornő férje, Dr. Schulz Horst, aki elismert nemzetközi tudós - ma már nyugdíjas -, meghívást kapott Németországba, a Georg August Egyetem Anatómiai Intézetébe. Mária is vele tartott, s ösztöndíjasként a németországi Göttingenben, a Georg August Egyetem akkoriban megnyíló Pszichiátriai és Alvásdiagnosztikai Klinikáján kezdett dolgozni. Három évet töltött itt, ahonnan 1991-ben – ahogy ő mondja „kalandvágyból” – hazajött, pedig akkorra már másodkézből ő vezette a központot. Professzora, Prof. Dr. Rüther, miután hosszas győzködés után sem tudta maradásra bírni, arra kérte, hogy alapítsa meg a magyar alvásdiagnosztikát.

Hazatérte után, Dr. Várszegi Mária a SZOTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinikájának egyik neurológiai osztályát vezette, s közben meghívásra vissza-visszajárt Németországba.

1993-ban  A Magyar Tudományos Akadémián az orvostudományok kandidátusa (PhD) fokozatot szerzett „Az alvás és az alvás alatti haemodynamikai változások emberben fiziológiás és kóros viszonyok között” címmel.

Szakmai pályafutását az 1994-ben alakult SZOTE Neurológiai és Pszichiátriai Osztályán folytatta, ahol úgy a neurológiával, mint a pszichoterápiával foglalkozott, sőt valóra válthatta Németországban tett ígéretét, és megalapította az első alvásdiagnosztikai labort.

1998-tól Szeged Város Önkormányzata Szakorvosi Rendelőjének főorvosa lett, ahol újabb önálló alvásdiagnosztikai központot hozott létre, melynek 2007-ig szakmai vezetője is volt.

2007-ben újabb alvásdiagnosztikai központ, a  SomnoCenter Szeged megnyitásában vállalt jelentős szerepet, ahol azóta is tevékenykedik, ahogyan a SZOTE Dél-alföldi Regionális Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum vezető főorvosi tisztségét is ellátja. Nem csoda, hogy egyik nagyra becsült kollégája a „Legnagyobb Magyar Alvásközpont-építőnek” nevezte. Mindezek mellett pszichiátriai és neurológiai magánpraxist folytat.

Dr. Várszegi Mária alapítója és vezetőségi tagja a Magyar Klinikai Alvástársaságnak (1998), tagja a Magyar Neurológiai és Pszichiátriai Társaságnak (1984), a Német Alvástársaságnak (1989), a Magyar Pszichiátriai Társaságnak (1992), a Magyar Pszichofarmakológiai Társaságnak (1994) és az Amerikai Alvástársaságnak (2005).

Neurológia, pszichiátria és alvásterápia

Saját bevallása szerint, eredményes praxisát egyebek mellett annak köszönheti, hogy egyidejűleg neurológus és pszichiáter, így együtt látja azokat a betegségeket, amelyeket véleménye szerint nem lenne szabad különválasztani. Mint mondja, mindennek elsősorban a diagnózis felállításában van fontos szerepe.

Ahogyan az alvásnak is óriási jelentősége van az egészség megőrzésében, illetve helyreállításában. Ennek ellenére, az alvásdiagnosztika még mindig nem emelkedett arra a szakmai rangra, amit megérdemelne. Ezért a neurológus, pszichiáter, szomnológus doktornő tovább folytatja az alvásdiagnosztika területén közel két évtizede elkezdett munkát, ha kell szakmai vagy szakmapolitikai előadásokkal, tudományos publikációkkal, de ha a helyzet úgy kívánja, a médiában való szerepléssel. Utóbbi a rádióhallgatók, illetve a televíziónézők számára is különleges élmény, mivel a doktornő jó humora meglehetősen jó kommunikációs képességgel párosul.

Humánum, együttműködés és pszicho edukáció

A doktornő elérzékenyülten emlékszik vissza a szüleire, akik bár egyszerű, köztisztviselő emberek voltak, a becsületre, a szeretetre és az ember tiszteletére tanították. Várszegi doktornő emberi és orvosi hitvallásának ma is a humánum és az emberek szeretete az alapja, ami szerinte nélkülözhetetlen azoknál a szakmáknál, ahol emberekkel kell foglalkozni. A doktornő példaképe, akinek a hatására az orvosi pályát választotta, Albert Schweitzer, az orvos-polihisztor, akinek filozófiája az élet tiszteletén alapult.

A kérdésre, hogy mi a nehézsége az általa végzett hivatásnak, így válaszol: „Az, hogy meggyőzzük a beteget arról, hogy az ő együttműködése nélkül nem lehet sikert elérni. Mi, orvosok ugyanis, a legjobb tudásunk és igyekezetünk ellenére is csupán segíteni tudjuk a gyógyulást – gyógyszerrel, terápiával, emberi odafordulással. A legnehezebb azt elérnünk, hogy a beteg is higgyen önmagában, és abban, hogy van még dolga a világban!” Legalább ekkora nehézséget jelent az elhanyagoltság és a tudatlanság - Várszegi doktornő ezért is tartja nagyon fontosnak a pszicho-edukációt, vagyis azt, hogy az emberek megtanulják felismerni, meddig egészségesek, s mikor szükséges segítséget kérniük.  

A legnagyobb siker

Dr. Várszegi Mária, noha többek között egy tudományág hazai megalapítása fűződik a nevéhez, 28 éves, három nyelven beszélő közgazdász fiára a legbüszkébb, s arra, hogy sikerült átadnia számára mindazt, amit az életben fontosnak tart: a pozitív életszemléletet, mely minden helyzetben segít megtalálni a kivezető utat, és azt, hogy a legnagyobb érték az, amit az ember a fejében és a szívében halmoz fel.

Mária, amikor nem dolgozik, kedvenc időtöltésének, az olvasásnak szenteli az időt, egyaránt kedveli a történelmi, filozófiai témájú és a szépirodalmi műveket. A másik hobbi, vagy inkább szerelem: az állatokhoz fűződik, s humánus életszemlélete és az élet feltétlen tisztelete nem csak fehér köpenyben van jelen az életében, hiszen szeretett kutyusa és cicája egyaránt az állatmenhelyről érkeztek az otthonába.